Titoktartás

-Na persze Michael Jackson! Hah ennyire én sem vagyok hülye! Ennyire...- mondta Félix még mindig hitetlenkedve.-Akkor énekelj valamit!
-Persze itt! Hogy mindenki hallja!-intettem le.
-Jó.
-Michael a barátaid tudják, hogy ki vagy?
-....nem.
-Nem akarod elmondani?
-Egyenlőre nem.
-Mer?
-Nem érzem, hogy megtartanák maguknak..mindenkinek elárulnák..
-Jó..
-Figyelj. Ma lesz a bál.
-Teljesen kiment a fejemből!
-Michael Jacksonnal megyek bálba. Miley megfogőrülni!!!!!
-Csak azért örülsz?
-Hülye! Dehogyis! Ez volt minden álmom.- és megöleltem.
-Ne itt rendezzétek a nyálas jeleneteiteket létszi!
-Mondta az ápoló nő!- én furán éreztem magam mert az ápolónő nem ismerte fel Michaelt. Lehet nem ismerte. Ami elég fura. Amikor kiment azt mondtuk Félixnek:
-Most kimászunk az ablakon mer Michael nem maradhat itt. Ugye nem baj?
-Dehogy menjetek már lebuktok!!!
-Köszönöm!
-Semmi! De húzzatok már el!!
-Jól van na!-szerencsére a szoba a földszinten volt úgyhogy könnyen kiugrottunk az ablakon. Michael felhúzta a kapucniát, és felült a bicikliére. Én a háta mögé. Fogtam a kapucniát nehogy lefújja a szél. Hirtelen megállított egy rendőr:
-Vedd le a kapucnidat kölyök! Nem látsz ki alóla ez így veszélyes!- Michael éppen szólt vólna de én szóltam helyette.
-Nem lehet.
-Miért?
-Szegény most volt korházban nagyon durva sebe van nem akarja leégetni magát..
-Véres?
-ÖÖööö igen.
-Irtózóm a vértől mehettek!