Sikítás

-Úristen Michael Jackson! Nem hiszem el! Hogy lehet? Nem lehet igaz! Hogy kerül ide?-ilyen szavak és sikítások hangoztak el. A lányok részéről fiúk:-Miért vagy úgy oda érte? Nem nagyszám! De nem is olyan rossz! Tűrhető..
-És most felhívom azt a lányt a színpadra aki lehetővé tette nekem, hogy részt vegyek a bálon! Emma gyere!-ismét nyálas jelenet volt de ez most sem érdekelt. Felmentem a színpadra, és mindenki megtapsolt. Michael is. Majd lementünk a színpadról. Mindenki odaszaladt Michaelhez és elkezdték szekálni. De hirtelen valaki beleszólt a mikrofonba.
-Ez az ember bezárt engem egy fán lévő lakókocsiba!!!-Miley volt az.
-Ja persze egy fán lévő lakókocsiba!-mindenki nevetett. Michaellel egymásra néztünk és elkeztünk rohanni. Mivel most a rajongók mással voltak elfoglalva. Elkezdett egy szálloda felé futni és fogta a kezem.
-Kitudná adni nekünk azt a szobát?-és a legközelebbire mutatott.-Majd utólag kifizetjük!-azzal berántott a szobába.-Itt nem fognak ránktalálni.
-Reméljük. Ezt gyorsan csináltad!-sokáig beszélgettünk majd szóbajött a gyerekkora.-Apukád sokat bántott titeket ugye..?
-Túl sokat..
-Vert titeket?
-Elég gyakran..
-Mivel?
-Amit csak talált. Fémzsinórral, szíjjal..-majdnem sírvafakadtam és megöleltem. Ő sírt.
-Miért bántott titeket?
-Ha elrontottunk egy lépést. Vagy..mindenféle miatt. De elfelejthetjük ezt a témát?
-Igen...bocsánat.
-Semmi baj.-hirtelen kopogtattak. Kinéztünk a kulcslyukon.
-A fenébe!-Michael nagyon ideges lett. A rajongók tolongtak.
-Másszunk ki az ablakon!
-De..
-Azt akarod, hogy agyonnyomjon 5000000 ember vagy pedig kimászol az ablakon?
-Hát...
-Haggyjuk!-Michael megrántotta a kezem, és kimászott velem együtt az ablakon. Majd amikor biztonságosan kiértünk elkeztünk röhögni! Csak úgy..
-Szeretlek!
-Túlságosan nyálas vagy! Ez ciki....bocs cuki!-és megöleltem.

THE END